A szelén, mint antioxidáns elősegíti sejtjeink védelmét a szabadgyökök okozta károsító hatásokkal szemben és támogatja immunrendsezrünk egészséges működését. Továbbá, szükséges a jódtartalmú pajzsmirigy hormonok normál funkciójához és a normál spermatogenezishez is.

Alkalmazása javasolt:

- Immunrendszer védelmére

- Szabadgyökök ellen

- Pajzsmirigy hormonok normál működéséhez

- Normál spermatogenezishez

- Nyálkahártya és bőr normál állapotának megőrzéséhez

Mik azok a szabadgyökök?

A szabadgyökök oxigén- vagy nitrogénalapú molekulák, amelyek különféle kulcsfontosságú fehérjéket támadhatnak meg a szervezetünkben, de akár a DNS is a célpontjukká válhat. A testünket általánosságban olyan molekulák alkotják, amelyek rendkívül stabilak, mert páros számú elektronokból álló kötések kapcsolják össze őket. A szabadgyökök azonban egyáltalán nem stabilak, mondhatni sokkal agresszívabban viselkednek, aminek az az oka, hogy páratlan elektront tartalmaznak, ezért ahol csak lehet, megpróbálják a páros állapotot újra létrehozni. Reakcióba lépnek tehát más molekulákkal, bár egy-egy ilyen folyamat végén maga a szabadgyök is megsemmisül. Ezzel mindössze annyi a probléma, hogy közben a célmolekulákat is tönkreteszik, hiszen nagy változást okoznak azok szerkezetében és feladatellátásában is. A szabadgyökök a sejtfalak lerombolásával gyorsítják az öregedést. Gyakorlatilag minden általuk megtámadott sejt tönkremegy, a legnagyobb veszélynek mégis a szív és az erek, az agy és az idegek, a bélrendszer, a vese, a máj és a tüdő van kitéve. Azaz jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőbetegségek, valamint a rák kialakulásában. Ez utóbbit úgy, hogy azokat az úgynevezett nukleinsavbázisokat veszik célba, amelyek a DNS-t alkotják. Ezzel akadályozzák a helyes DNS-másolási folyamatot. Elsősorban a modern élettel összefüggő környezeti ártalmak, vagy más külső tényezők által jutnak be a testünkbe. Ilyen például a dohányfüst vagy a kipufogógázok, a vegyileg szennyezett élelmiszerek, a televízió és a számítógép képernyőjének sugárzása, az erős napsugárzás vagy egyes gyógyszerek. Hogyan jut a szervezetünk szelénhez? A táplálékkal és ivóvízzel vesszük magunkhoz a szelént, azonban a növényi-, állati tápanyagok és az ivóvíz nem tartalmazzák a napi szükségletünk fedezésére elegendő szelénmennyiséget, ezért pótlásáról gondoskodni kell. A szelénhiány milyen problémákat okozhat? Szelén hiányában szervezetünk immunrendszere, az ízületek, a pajzsmirigy és a keringésünk nem működik kielégítően.